A Reformáció és a Báthory – család
- Részletek
- Kategória: Friss hírek
- Közzétéve: 2021. február 16. kedd, 14:50
Az ecsedi Báthoryak politikai súlya, vagyona, a XVI. század közepétől kezdődően a mindenkori uralkodó iránti hűségük és nem utolsósorban szerencsés házasságkötéseik folytán folyamatosan növekedett. Mindez nem csak országos szerepvállalással járt, - a család tagjai a XVII. század elején bekövetkezett kihalásukig a Királyi Magyarország legmagasabb közjogi méltóságait viselik - hanem azzal is, hogy a kor fontos kérdéseiben is állást kellett foglalniuk, s különösen a XVI. század gyors változásai ugyancsak hatással voltak a család mindenkori magatartására.
Ecsedi Báthory II. András (1490-1534) neve az első, aki reagál a reformáció mozgalmára, és mint apaként az ő vonalán vannak azok a Báthoryak, akik személyükben már kapcsolódnak az új hithez.
Házasságából a felnőtt kort három fia, András, György és Miklós élik meg, közülük György és Miklós köthetőek egyértelműen a reformációhoz.
A legidősebb III. András a királyi hadak főkapitánya, Erdélyi vajda, rövid ideig országbíró, megmarad katolikus hitében, ám nem viszonyul ellenséges érzülettel a rendkívül gyorsan terjedő reformációhoz.
Az ecsedi Báthory patrónusokat tekintve a középső fiú testvér, György az, aki nemcsak támogatóként, hanem a reformáció elterjedésében már jelentős szerepet vállal, és a vallási mozgalom feltételeit javító centrumainak létrejöttében is munkálkodik.
Ahhoz, hogy ezt a katolikus György megtegye és a térség reformációjának patrónusai közül az egyik legtevékenyebb támogató, Drágffy Gáspár 1545-ben bekövetkezett halála után nyomdokába léphessen, egy másik Báthory személyére és szerepére kell kitekintetnünk. Ő a család Somlyói ágához tartozó özvegy Báthory Anna. Születésének pontos dátuma nem ismert, valamikor 1527-30 közé tehető, és 1570 körül halt meg. Első férje a mohácsi ütközetben halálosan megsebesült országbíró fia, bélteki Drágffy Gáspár, a reformáció igen lelkes támogatója, a család birtokközpontjában, Erdődön korán megalakult, a protestáns lelkészek tanítását végző iskola alapítója.
A fiatal Anna ebben a protestáns szellemben élt, és férjének halálát követően elkötelezetten átveszi a vidék reformációjának patronálását. Özveggyé válása után I. Ferdinánd a krasznai és közép-szolnoki főispáni tisztség viselésével – tehát világi feladattal – bízza meg, és ezt a tisztét fia, György nagykorúvá válásáig 1547-ig tölti be. Második, Homonnai Drugeth Antallal kötött házasságát is rövidre szabta a Teremtő, mindössze három év után ismét megözvegyült. Ekkor következik be az ecsedi és a somlyói ág szorosabb kapcsolata, együttműködése, amikor is a két gyermekes özvegy 1551-ben ecsedi Báthory II. Györggyel frigyre lép. Igen komoly birtokkoncentráció – Szatmár-, Közép-Szolnok-, Kraszna-vármegyék – jön létre, s Annának igen komoly szerepe van férje áttérésében. A mozgalmas és változatos politikai pályát befutó György – 1552-ben még I. Ferdinánd támogatójaként csapatokat küldöd Eger várának védelmére, 1556-ben már Huszt várát vívja János Zsigmond zászlaja alatt, - I. Miksa idején birtokainak egy részéről le kell mondania és 1565-70 között haláláig a Tiszán-inneni területeken lakik. A régió legvagyonosabb földtulajdonosaként és férjként – két oldalról is táplált elvárásként – vállalja fel először 1557. évi Erdélyi Országgyűlésen zöld utat kapott Lutheránus egyházszervezet kiépítésének támogatását. Új hitének, gazdasági-társadalmi súlyának köszönhetően a fenti Országgyűlési törvény nyomán szerveződő zsinatok, Györgyöt és Annát nevezik meg első számú támogatóként. Így az 1554-ben az Óvári, 1555-ben a II. Erdődy Zsinatok nem véletlenül a patrónus házaspár birtokain működnek. Egyházszervező munkálkodásuknak köszönhetően az ’50-es és a ’60-as években több tiszántúli tehetséges fiatal kerül ki híres német protestáns egyetemekre. A Kálmáncsehi Sánta Márton által a reformációs tanok továbbfejlődését jelentő radikálisabb Helvét vagy Kálvini irányzat felizzította a hitviták tüzét. Követőkre lelt a magyar arisztokrácia körében, s Petrovics Péter hatására Györgyöt és Annát rövidesen a református irányzat patrónusai között találjuk. Ecsedi Báthory II. György szűkebb pátriájában, Nyírbátorban az 1550-es években adhatta át a családi templomot az új hit követőinek.