advert2.jpg
 

„A Báthoryak” címmel nyílt időszaki kiállítás Sárospatakon az MNM Rákóczi Múzeumában

A 2022. október 6-án megnyílt időszaki kiállítás a magyar történelemben jelentős szerepet játszott család emlékanyagából válogat, s bemutatja legfontosabb személyiségeit.

A kiállítást Dr. Virágos Gábor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg. Ő és a vendégeket köszöntő Dr. Tamás Edit, az MNM Rákóczi Múzeumának igazgatója is hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Múzeum nyírbátori Báthori István Múzeuma jelenleg zajló felújításának jelentőségét.

A sárospataki kiállításra jelentős tárgyanyag érkezett a nyírbátori múzeumból: Báthori István vajda síremlékének töredéke, reneszánsz láda és székek, neoreneszánsz pad, kőfaragványok, Báthory Gábor levele, a hagyomány által Báthory Gáborhoz, illetve Bethlen Gáborhoz kötött díszszablyák, a hagyomány szerint Báthory Gábor öltözetének ékszerei (forgó, menteöv, mentekötő és gombok) és kályhacsempe. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király képét a Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium kölcsönözte ugyancsak Nyírbátorból.

A nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményéből került a sárospataki kiállításra Dienes János két festménye a két nyírbátori templomról, a Báthory címeres vörösmárvány kőfaragvány és egy reneszánsz szék. Érkeztek műtárgyak a Magyar Nemzeti Múzeumból, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és Információs Központjából, a Váci Püspökségtől, a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményeiből, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeiből, a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjteményéből, de helyet kaptak az MNM Rákóczi Múzeuma különlegességei is. Látható többek között öt Báthori-címerkő: Nógrád várából, Vácról, Ecsedről, Nyírbátorból. A sárospataki kiállításon van Dr. Virágos Gábor nyírbátori ásatásának csúcslelete, a címerpajzsos hatalmas sarokcsempe. Beleolvashatunk Bonfini híres művének a kenyérmezei csatát leíró soraiba. Cicero kötete Báthori Miklós váci püspök könyvtárát, a Vizsolyi Biblia a család reformátussá lett ecsedi ágát idézi. Bemutatunk Báthory István lengyel királyt dicsérő kötetet, Báthory Zsófia adományából kiadott „Három szép imádságos könyvecské”-t. Utóbbi a katolizált fejedelemasszony öröksége, miként a Rákóczi-család katolikussá válása. Erre utalva került a kiállításba a felsővadászi Rákóczi miseruha is.

 

A szövegben váltakozó „Báthori” illetve „Báthory” írásmód, nem figyelmetlenség. Előbbi az 1317-ben két ágra szakadt család ecsedi ágára, utóbbi a somlyai ágára használt írásmód. A család korai alakjainak nevét „Bátori” alakban írjuk.

 

Kezdetben az ecsedi Báthoriak számítottak rangosabbaknak, ők viseltek magasabb tisztségeket.

Ecsedi Báthori (II.) István (1430-1499) országbíró, erdélyi vajda több hadjáratot vezetett a törökök ellen. Részt vett a kenyérmezei csatában, ahol Kinizsi Pállal együtt 1479-bengyőzelmet aratott.

Testvére, Báthori (II.) Miklós (1435? – 1506) váci püspök a humanizmus jeles magyar képviselője, reneszánsz udvara a művészetek fellegvára volt.Nógrádi várát itáliai építész tervei alapján bővíttette, erődítette.

Ecsedi Báthori (III.) István (1480-as évek közepe – 1530) idejében készült el a nyírbátori templom, amelynek berendezését, híres stallumát annak feliratai szerint ő és két testvére, György főlovászmester és András szatmári és szabolcsi főispán készíttette.

Báthori (V.) István (1555-1605) szülei a kálvinizmus buzgó támogatói voltak. Udvara az országrész legjelentősebb szellemi központja, európai műveltségű humanisták és prédikátorok vették körül. Támogatta a Vizsolyi Biblia kiadását. Gyermekei nem lévén unokatestvére, somlyói Báthory István árváit – köztük Báthory Gábor későbbi erdélyi fejedelmet – fogadta örökbe. Halálával kihalt a Báthoriak ecsedi ága. Hatalmas vagyonát a somlyói Báthory-gyermekek örökölték.

A Báthoryak somlyai ága adta Erdély fejedelmeit. Báthory Istvánt (1533-1586)János Zsigmond halála után 1571-ben választották Erdély fejedelmévé. Személyében katolikus fejedelem került a nagyrészt protestáns Erdély élére. 1576-ban lengyel királlyá választották. Egy évtizedes uralkodását a lengyel történelem egyik legsikeresebb időszakának tartják. Mielőtt távozott Erdélyből, a fejedelemség élére vajdaként bátyját, Báthory Kristófot (1530-1581) nevezte ki. Testvére halála után unokaöccsét jelölte ki a tisztségre. Somlyai Báthory Zsigmond (1572-1613)uralkodását – mely egybeesett a tizenöt éves háború küzdelmeivel – háborús dúlások, zavaros közállapotok jellemezték. Az 1608-ban megválasztott Gábor (1589-1613) a Báthory-család utolsó fejedelme. Gyámapja hatására tért kálvinista hitre. Rákóczi Zsigmond lemondását követően szerezte meg Erdély trónját. Négyesztendős uralma Erdélyt bizonytalanságba taszította. Halála után, András (1597-1637) nevű testvére a Báthory-család utolsó férfi tagja. Az ő leánya, Zsófia (1629-1680) lett II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége. Az Ő unokája II. Rákóczi Ferenc, aki Emlékirataiban felidézte családja Báthory örökségét.

A kiállítás 2023. október 30-ig várja a látogatókat.

 

Dr. Tamás Edit

Fotók: Gombos Levente

Kedves Látogatók!

 
A Magyar Állam támogatásával megkezdődik az MNM Báthori István Múzeuma teljes körű felújítása.
Az intézmény 2022. április 7-től nem fogad látogatókat!
A felújítás eredményeként várhatóan 2024. közepén egy modern kiállítótérben, megújult kiállításokkal várjuk Önöket, addig az online térben legyünk kapcsolatban!
Megértésüket köszönjük!
Báthori Gábor
Igazgató

ZÁRVA

Kedves Látogatók!

A Magyar Állam támogatásával megkezdődik az MNM Báthori István Múzeuma teljes körű felújítása.

Az intézmény 2022. április 7-től nem fogad látogatókat!

A felújítás eredményeként várhatóan 2024. közepén egy modern kiállítótérben, megújult kiállításokkal  várjuk  Önöket,

addig az online térben legyünk kapcsolatban! 

Megértésüket köszönjük!

 

 
Báthori Gábor
Igazgató

Mosósulyok és mángorló

A faragás mindenkor a férfiak kedvelt elfoglaltsága volt. A parasztembereké, parasztspecialistáké, mesterembereké, pásztoroké. A paraszti fafaragások között szép számmal találunk nők számára készített használati tárgyakat. Legtöbbjüket szerelmi ajándékként adták, s nem egyen a készítő nevét, a készítés évszámát, esetleg a megajándékozott nevét is feltüntették.

Az egyik ilyen gyakori ajándék a mosósulyok volt. Többnyire keményfából faragott, hosszúkás, nyeles, lapátszerű eszköz volt, mellyel a kilúgozott vásznat folyóvízben, tóban a mosószékre fektetve sulykolták, csapkodták. A használatra készült sulykok nagy része egyszerű, dísz nélküli. A díszített sulyok rendszerint ajándékba készült a szerető, a jegyes vagy a fiatal feleség részére. Első hazai említése Szalárdi János Siralmas magyar Krónikájában (1662) olvasható: ,,Asszonynépek a folyóvizen ruhájokat mosván, sulykolván…”.

            A mángorló felső vége felé néha szélesedő, vagy hosszú, téglalap alakú faragott eszköz, alsó végén rövid nyéllel. Alsó lapjuk általában bordázott, felső lapjuk gyakran véséssel, ékrovással, karcolással, spanyolozással díszített. A vászonneműk mosás utáni kisimítására, fényesítésére, mángorlására szolgált. A paraszt- és pásztorcsaládokon kívül a városi polgárság is használta.  A simítandó vásznat nyújtófára tekerték, majd a bordázott felével görgették, a gombos ingek múlt századi divatba jöttével tértek át a sima aljú mángorlók használatára. Készülhettek mángorlók megrendelésre, eladásra vagy ajándékul. A legény a szeretőjének, a férj a feleségének faragott mángorlót, de leginkább lakodalmi ajándéknak készült.

A múzeum gyűjteményében megőrzött sulykok vagy díszítés nélküliek, mivel nagy igénybevételnek voltak kitéve, vagy egyszerű karcolt díszítésűek. Igen kedvelt volt a cserépből kinövő tulipán és a farkasfogszegély, valamint a monogramok alkalmazása. A mángorlók formái igen változatosak, mintázatukat tekintve megállapítható, hogy Bátorban már a XIX. században sem használták a más vidékeken oly gyakran felbukkanó geometrikus mintákat, inkább a növényi ornamentikát kedvelték.

A bátori kerámia

Tófalvi Gergely fazekas

 

A XX. század második feléig a nyírbátori háztartások edényeit jórészt fazekasok készítették. A vándor fazekasok, a vásárokra ideérkező árusok a legkülönbözőbb helyekről: Hódmezővásárhelyről, Mezőtúrról, Debrecenből, Beregújfaluból, Zilahról, Révről, Nagybányáról, a gömöri falvakból szállították ide edényeiket. De városunkban helybéli fazekasok is működtek.

Tófalvi Gergely, egy Korondról ideköltözött fazekasmester az 1950-es évek elejétől 70-ig dolgozott Bátorban. Készített tálakat, tányérokat, bokályokat, köcsögöket, szilkéket, korsókat, fazekakat, virágcserepeket, sőt még csirkeitatókat is. Munkáiból az MNM Báthori István Múzeuma állandó kiállításában láthatunk válogatást. Termékeihez az anyagot főleg Tunyogmatolcsról szállították. Ez az agyag azonban nem volt tűzálló, ezért ilyen minőségű agyagot Tiszabercelből kellett hozatnia. Az általa készített munkák formai tekintetben a korondi hagyományokat őrzik.

A műhelyéből kikerült mázatlan, esetleg belül mázas fazekak, köcsögök vállán körbefutó fehér csík és hullámos mintavariációk találhatóak, akárcsak korondi rokonaikén. Más kerámiáin még ráklábas, ökörhúgy mintát és növényi ornamentikát alkalmazott. A korondi hagyományokat megőrizve, de egyéni vonásokkal telítve kerültek be munkái a bátori háziasszonyok háztartásába és váltak a mindennapok nélkülözhetetlen részeivé.

Copyright © MNM Báthori István Múzeuma! All right Reserve!
Design by : Place your Website!
 
Distributed By Joomla Perfect   Sponsored By Ayos Hosting | Property List | FoodCart Franchise