Barokk óra az MNM Báthori István Múzeuma gyűjteményében
- Részletek
- Kategória: Friss hírek
- Közzétéve: 2021. január 12. kedd, 08:38
A XVI. század második felétől kezdődően néhány évtized alatt, Spanyolországból és Itáliából indulva, egész Európát meghódítja a barokk művészet, mint gyorsan egyetemessé váló világstílus. A művészet minden területére kiterjed. Az egyházi és főúri körökben születik meg, idővel a polgári és népi változatai is kialakulnak.
A korszak neve a legvalószínűbben az olasz "barocco" ('nyakatekert') szóból származik, az utókor gúnynévként alkalmazta a szabályellenes, különleges, jóízlésbe ütköző szinonimájaként, mert nagy változást hozott a reneszánsz egyszerű, nyugodt, harmonikus formáihoz képest. A barokk végső periódusa a rokokó lesz.
A barokk művészet célja a megerősödő katolikus egyház és a vele szövetséges uralkodók hatalmának hirdetése volt, a protestantizmus visszaszorítását és a katolikus hit újraterjesztését célozta. E mozgalom elindítója a tridenti zsinat (1545—1563), szervezeti bázisa a jezsuita rend (1534-től). Az egyház az egyházi élet megreformálása mellett a művészetben a legnagyobb mestereket igyekezett megnyerni céljai érdekében. Felismerte, hogy nem az értelmet, hanem a tudattalant, az érzelmeket kell mozgósítani erős propagandával. Ennek lett eszköze a meghökkentés, elkápráztatás, a barokk műalkotások csodálatba ejtő ereje. A művészet célja a vallásos áhítat felkeltése, erősítése lett.
Minden korstílusnak megvannak a sajátos jegyei, a barokk műalkotások legfőbb jellegzetességei: a mozgalmas, hullámzó formák, az erő, a lendület kifejezése, ragyogó színek, naturalizmus, pátosz, díszítettség, látványosság, a térbeli végtelenség hatását keltő illuzionista festmények, ellentétek, újszerű harmónia.
A barokk templomba belépő hívőt az érzékek káprázatának kell megragadnia, az érzelmi hatás fokozására óriási mennyiségű díszítést, színes freskót, festett szobrot, aranyozást, bonyolult mintázatú stukkódíszt, faragott pilléreket és oszlopokat, erős fény-árnyék hatásokat alkalmaztak. A káprázatot tovább fokozta a megszólaló orgonazene és a többszólamban éneklő kórus hangja is. A barokk templomépítészet első műremeke a római Il Gesú templom, építtetője III. Pál pápa. A legnagyobb figyelmet a templomok mellett a paloták építésére fordították, amelyekben pompás fogadásokat, bálokat, zenés mulatságokat rendeztek, melynek színhelye nemcsak a díszes termek sora, hanem a gondosan megtervezett kert is lehetett. A barokk sajátosságai legtisztábban az olasz művészetben bontakoztak ki. A 17. században egész Európa művészete Róma hatása alá került, ma is megcsodálhatjuk az akkor emelt palotákat, templomokat, szökőkutakat. A francia XIV. Lajos (1643-1715) egyik szenvedélye a palotaépítés volt, a barokk palotaépítészet egyik leghíresebb alkotása a Versailles-i palota. Magyarországon a fertődi Esterházy-kastély és a keszthelyi Festetics- kastély a legszebb barokk palota.A barokk szobrok nagy része a templomok és paloták díszítését szolgálta. Ezek a szobrok mozgalmasak, nyugtalanul hajlanak, a testtartások gyakran szokatlanok. A barokk idején a gazdagodó polgárság körében divatba jön a festményekkel díszített lakásbelső, kialakul a kényelmes polgári otthon. Így a festmények már nemcsak a templomokat díszítik, hanem lakberendezési tárgyakká válnak. Virágzásnak indul a táblaképfestészet és a képkereskedelem, a gazdagság és műveltség jelképévé válik a műgyűjtés. Megszületik a piacra dolgozó, saját műveiből megélő művész típusa. A festészet fő témái bibliai és mitológiai jelenetek, főúri portrék, csendéletek (újdonság a festészetben), táj- és zsánerképek. Ebben a korban élnek és alkotnak olyan nagy mesterek, mint Rembrandt, Rubens vagy Bernini.
A barokk életforma kiteljesítője Franciaország, a korszak stilisztikai szakértője annak királya, XIV. Lajos volt. Nem csupán az általa épített paloták, hanem azok szűkebb-tágabb környezete, valamint belsőépítészetük is mintává alakult a felvilágosult és, illetve vagy abszolutista uralkodók előtt, de követni kezdték arisztokraták, gazdag polgárok is. Köztudott, hogy a versailles-i palota termeiben minden évben újratapétázták a falakat (ez, ismerve a korszak higiéniai viszonyait, szükségesnek is tűnik). Az arisztokrata miliő nem, vagy csak ritkán viselte el a fürdés kínjait. Ezt ellensúlyozván illatszereket használtak, ekkor születik meg számos illatnagyhatalom őse. A bútorokon is megjelennek a görbített felületek, a hullámzó körvonalak, a csavart formák, a kor a porcelán elterjedésének időszaka, az intarziás bútorok, és a vitrinek divatja: ezekben állították ki azt a számtalan luxustárgyat, amelyet a gyarmatokról vagy a Távol-Keletről hoztak. A korszakban jelenik meg a bútorkárpitok használta.
A magyar barokk a 17. század kezdetén születik meg. Hazánk majd minden helyiségében találunk barokk templomot, kápolnát vagy út menti szobrot, mutatva hogy a katolikus egyház mennyire hatékonyan érvényesítette befolyását. A köztereken gyakran emeltek kálvária-csoportokat. Gyakoriak a Szentháromság-emlékek és Mária-szobrok, pestisoszlopok is. A festészetben a történelmi ábrázolások, csataképek és az arcképek a leggyakoribbak. Minthogy a legjelentősebb barokk festők még a 18. században is osztrákok, különös figyelmet érdemel a magyar Bogdán Jakab vagy Mányoki Ádám működése.
A barokk mind szellemi, mind az anyagi kultúra terén, az életmódban nagy hatással bírt az utókorra. Az olyan, modern értelemben vett fogalmak, mint az újfajta polgárság megszületése, Európa nagyvilággá szélesedése, az ipar megszületése és a modern tudomány és tudományos világkép kialakulása mind a barokk hatásaként tudható be.
A barokk idején az óraipar is szinte kereste a bonyolult megoldásokat. A díszítmények tömegében még az egyszerűbb szerkezet is áttekinthetetlennek tűnt és a laikus megrendelőben elismerést keltett. Az itt látható barokk óra a múzeum állandó kiállítását gazdagítja 1963 óta.
Forrás: Artner Tivadar: A barokk művészete Móra Könyvkiadó, Bp. 1968
Kelényi György: A barokk művészete. Corvina Könyvkiadó, Bp. 1985
Jonathan Bale: A barokk művészete, Bp. 2004
