Biedermeier kori emlékek
A műkritikusok, az 1814-48 közötti időszakot nevezték el a biedermeier kornak, annak művészeti divatját pedig biedermeier stílusnak. A XIX. század elején a klasszicizmus elhalása, elhalványodása során alakult ki ez az átmeneti stílus. Voltaképpen a romantikus korszakban – vagy azzal párhuzamosan – kialakult ízlés korai, kispolgári variációja. Legtalálóbban úgy közelíthetjük meg, hogy ha az arisztokratikus empire stílus nyárspolgári hajtásának tekintjük. A klasszicizmus az empire magasztos, de enervált, merev, hűvös, elegánsan rideg vonásait, világát vitalitással, élettel és érzelmekkel gazdagította.
A szabadságellenes politika tendenciája kedvét szegte a józanabb és kevésbé módos polgárságnak, kisnemeseknek. A politikának hátat fordítottak, melynek következménye a befeléfordulás lett, és kizárólag a családi és szűk társas életben lelték örömüket. A biedermeier művészetet nem a kirívó vonások jellemezték, egész szellemi és érzelmi koncepciója a reakciós politika miatt otthonába húzódott kispolgár, kisnemes szerény igényeinek a kielégítését célozta, és kis igényű gyönyörködtetésükre irányult. Ezzel az enteriőrök díszítése nagyban megnövekedett a praktikus szempontoknak megfelelően, ez a körülmény az iparművészet fellendülését segítette elő. A bensőséges, kényelmes lakás fogalmát a biedermeiernek tulajdoníthatjuk. A világos, csíkos vagy fehér falakon, a kínosan pedáns helyiségekben, milliőkben, olajpasztell- és sziluettképek, az üvegszekrényekben, pohárszékekben, sőt egyéb bútorokon színes poharak, miniatűrök, a dohányzás, a kártyázás eszközei, különféle porcelánok, csészék, tubákos szelencék. Az íróasztalokon, komódokon megjelennek a biedermeier órák is. Mindezek során kialakult az otthonok meleg hangulata. A biedermeier kor maradandó érdeme az, hogy elősegítette a szolid, becsületes műipar kifejeződését. A biedermeier korból az órákon kívül is több szép tárgy került be a múzeum gyűjteményébe, a Nyírbátor környéki Bogáthy, Gencsy, Jósa, Somossy, Szentpétery, Tomcsányi és Újfalussy kisnemesi családoktól.
Itt látható egy biedermeier bécsi, kék alapszínű porcelánóra. Az óraház formája egy háttámlás, csigavonalas lábú, egysíkú karosszékhez hasonlít. A felső közép, nagy ívéből mindkét oldalra függönyívszerűen három-három aranyszálú díszítés hull le, melyet mindkét oldalon egy-egy széles arany szalag fog össze. A felső íven öt kis aranyozott, domború rozetta, alatta pedig az óraszerkezet számlapja látható. A kék alapszínű óraház alsó felületén egy széles, címerpajzs alakú mező helyezkedik el. Ebben a mezőben egy színes tájkép látható, hátul erdő, elől egy vízbe nyúló kis félsziget fával és növényzettel. Három női alak fehér, rózsaszín és piros ruhában, kettő fején rózsakoszorúval. az egyik női alak bal kezében egy tál, a másik kezében egy májusfa, több színű pántlikával, hátul egy kis korsó látható.
Szalontai Barnabás
Vízkereszt
Január 6.
A mai kor embere tudja, hogy Vízkeresztkor bontjuk le a karácsonyfát. De mi mindent jelentett még ez az ünnep a múltban?
Vízkereszt vagy Háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsangi időszak kezdőnapja. A 4. századig e napon ünnepelték Jézus születését és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ennek emlékére a keleti egyház - a középkortól a nyugati egyház is - ezen a napon szenteli a vizet. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a vízkereszt elnevezés.
Ezen a napon a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Embert és állatot gyógyítottak vele egyaránt. Mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt. A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap beszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. A szenteltvíz végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit. Megszentelték vele a gyermekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére. Szeged környékén kenyérsütésnél is hintettek belőle pár cseppet. Meghintették vele a ház földjét, a gazdasági épületeket, és a szoba belsejét, hogy Isten áldása legyen a házon. Behintették vele vetéskor a magot, elléskor a borjút, csikót, tyúkültetéskor a tyúkot.
A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, hogy ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. A plébános ezen a napon kezdte meg hívei látogatását, beszentelte a házat, számba vette a házbelieket, beszedte a lélekpénzt. A szentelés egyúttal adománygyűjtés volt a hívektől. Protestáns vidékeken a házszentelés tiltásával is találkozunk.
A háromkirályjárás, a háromkirályok megjelenítése is ehhez az ünnephez tartozott. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkán leányok jellegzetes viselete volt a díszes papírsüveg és a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. A háromkirályjárás valamikor feltehetően dramatikus játék volt, de mi már csak inkább az ünnepköszöntő, adománykérő változatait ismerjük. Általában Vízkeresztkor, de Karácsonykor, Újév és Vízkereszt között is járták a házakat.
Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. A vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol.
