Mosósulyok és mángorló

Részletek

Kategória: Friss hírek

Közzétéve: 2022. máj. 18. szerda, 08:30

A faragás mindenkor a férfiak kedvelt elfoglaltsága volt. A parasztembereké, parasztspecialistáké, mesterembereké, pásztoroké. A paraszti fafaragások között szép számmal találunk nők számára készített használati tárgyakat. Legtöbbjüket szerelmi ajándékként adták, s nem egyen a készítő nevét, a készítés évszámát, esetleg a megajándékozott nevét is feltüntették.

Az egyik ilyen gyakori ajándék a mosósulyok volt. Többnyire keményfából faragott, hosszúkás, nyeles, lapátszerű eszköz volt, mellyel a kilúgozott vásznat folyóvízben, tóban a mosószékre fektetve sulykolták, csapkodták. A használatra készült sulykok nagy része egyszerű, dísz nélküli. A díszített sulyok rendszerint ajándékba készült a szerető, a jegyes vagy a fiatal feleség részére. Első hazai említése Szalárdi János Siralmas magyar Krónikájában (1662) olvasható: ,,Asszonynépek a folyóvizen ruhájokat mosván, sulykolván…”.

            A mángorló felső vége felé néha szélesedő, vagy hosszú, téglalap alakú faragott eszköz, alsó végén rövid nyéllel. Alsó lapjuk általában bordázott, felső lapjuk gyakran véséssel, ékrovással, karcolással, spanyolozással díszített. A vászonneműk mosás utáni kisimítására, fényesítésére, mángorlására szolgált. A paraszt- és pásztorcsaládokon kívül a városi polgárság is használta.  A simítandó vásznat nyújtófára tekerték, majd a bordázott felével görgették, a gombos ingek múlt századi divatba jöttével tértek át a sima aljú mángorlók használatára. Készülhettek mángorlók megrendelésre, eladásra vagy ajándékul. A legény a szeretőjének, a férj a feleségének faragott mángorlót, de leginkább lakodalmi ajándéknak készült.

A múzeum gyűjteményében megőrzött sulykok vagy díszítés nélküliek, mivel nagy igénybevételnek voltak kitéve, vagy egyszerű karcolt díszítésűek. Igen kedvelt volt a cserépből kinövő tulipán és a farkasfogszegély, valamint a monogramok alkalmazása. A mángorlók formái igen változatosak, mintázatukat tekintve megállapítható, hogy Bátorban már a XIX. században sem használták a más vidékeken oly gyakran felbukkanó geometrikus mintákat, inkább a növényi ornamentikát kedvelték.