Farkas Eszter

Részletek

Kategória: Friss hírek

Közzétéve: 2020. máj. 24. vasárnap, 15:12

1900. június 17- én született Nyírbátorban egy többgyermekes értelmiségi családba. Édesapja járásbíró, nyírbátori tartózkodása idején a Nyírbátor és Vidéke, ill. a szintén nyírbátori Nyírség c. heti lapok főszerkesztője volt.
1912- ben, tizenkét éves korában leesett a hintáról. Sérülése nem látványos, de állandó fájdalmat   jelentett, és kihatott későbbi életére. A polgári iskolát Nyírbátorban végezte, rajztanárnője figyelt fel rá, olasz reneszánsz mesterek rajzainak, festményeinek reprodukcióit másoltatta vele. Tanítóképzőbe készült, de az orvosi vizsgálaton gyermekkori sérülése miatt eltanácsolták. Édesapja elvesztése és a háborús viszonyok miatt pénzkereseti forrás után kellett néznie, munkát vállalt a Bóniban, Nyírbátor mezőgazdasági termékeket feldolgozó nagyüzemében.
1917. szeptemberében a család az ő kedvéért Nagybányára költözött, hogy ott a festőiskolában tanulhasson.
1918- tól jegyzik a nagybányai festőiskolában Thorma János növendékeként. A szabad szellemi élet,   mesterek, pályatársak nagy hatással voltak rá. Hollósy Simon, Ferenczy Károly a képeivel, Réti István, Iványi Grünwald Béla, a Ferenczy család tagjai : Valér, Béni, Noémi személyesen, az őt Thorma János mellett korrigáló Ziffer Sándor, Bötsög Samu, és a kortársai: Pirk János, Molnár Róza, Plavetz Betty barátságával.
1920-ban Egerben vállalt két gyermek mellett nevelőnői és házvezetői állást. Rendszeres festésre nincs alkalma, de szabadidejében vázlatokat készít, rajzol.
1921. november 17-én visszament Nagybányára, hogy fekvő beteg édesanyját ápolja, s ott vállaljon munkát. Dolgozott Németh Amadé (a későbbi karmester, zenetörténész, szakíró) édesapjának drogériájában, más források arról tudnak, hogy Thorma János ajánlásával Nagybánya polgári iskolájában, majd gimnáziumában rajzott tanított.
1924- ben tűnt fel ismét a neve a Thorma növendékek között. 1924-től már szerepel munkáival a festőiskola alkalmi és csoportos kiállításain. Erre utal Benedek Elekkel való találkozása, aki az irodalmi rendezvényre készített plakátját kérte el tőle.
1928- ban vált meg végleg a festőiskolától és Nagybányától.
1930- ban Budapesten, Szőnyi Istvánnál folytatott tanulmányokat, de a nyarait hosszú időn át a Miskolci Művésztelepen töltötte, Burghardt Rezső és Benkhard Ágost korrektúráit követve.
1932- ben Miskolcon rendezte első önálló kiállítását.
1936- ban Budapesten állított ki kizárólag pasztellképeket.
1937- ben Budapesten a Kossuth Lajos utcai Műterem Galériában nyílt nagysikerű kiállítása (valamennyi képe elkelt), melynek anyagát Iványi Grünwald Béla válogatta össze.
1939- ben római ösztöndíjat nyert, s a „Collegium Hungaricum” vendége lett.
1940- ben a Műterem Galériában újabb műveivel jelentkezett.
1945 után Baján, Szentendrén és a Balaton mellett is dolgozott.
1953- tól a Szinyei Merse Pál Társaság alkotóközösségének tagja volt.
1962- ben az Ernst Múzeumban volt közös kiállítása Suly Angélával.
1968- ban a Báthori István Múzeumban, Nyírbátorban rendezett gyűjteményes kiállítást, majd a TIT Csokonay Klubjában, Debrecenben volt tárlata.
1973- ban a Báthori István Múzeumban, Nyírbátorban rendezett kiállítást.
1978- ban a Báthori István Múzeumban, Nyírbátorban rendezett gyűjteményes kiállítást, hagyatékának nagy részét szülővárosának adományozta.
1979. novemberében szülővárosa, Nyírbátor díszpolgára lett.
1980- ban rádiós portrébeszélgetés készült vele, amely a nyíregyházi helyi adásban és az országos adókon is elhangzott.
1983. december 30-án hunyt el Budapesten. Nyírbátorban helyezték örök nyugalomra.

A bibliográfiát összeállította: Antall István