Vízkereszt
Január 6.
A mai kor embere tudja, hogy Vízkeresztkor bontjuk le a karácsonyfát. De mi mindent jelentett még ez az ünnep a múltban?
Vízkereszt vagy Háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsangi időszak kezdőnapja. A 4. századig e napon ünnepelték Jézus születését és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ennek emlékére a keleti egyház - a középkortól a nyugati egyház is - ezen a napon szenteli a vizet. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a vízkereszt elnevezés.
Ezen a napon a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Embert és állatot gyógyítottak vele egyaránt. Mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt. A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap beszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. A szenteltvíz végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit. Megszentelték vele a gyermekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére. Szeged környékén kenyérsütésnél is hintettek belőle pár cseppet. Meghintették vele a ház földjét, a gazdasági épületeket, és a szoba belsejét, hogy Isten áldása legyen a házon. Behintették vele vetéskor a magot, elléskor a borjút, csikót, tyúkültetéskor a tyúkot.
A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, hogy ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. A plébános ezen a napon kezdte meg hívei látogatását, beszentelte a házat, számba vette a házbelieket, beszedte a lélekpénzt. A szentelés egyúttal adománygyűjtés volt a hívektől. Protestáns vidékeken a házszentelés tiltásával is találkozunk.
A háromkirályjárás, a háromkirályok megjelenítése is ehhez az ünnephez tartozott. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkán leányok jellegzetes viselete volt a díszes papírsüveg és a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. A háromkirályjárás valamikor feltehetően dramatikus játék volt, de mi már csak inkább az ünnepköszöntő, adománykérő változatait ismerjük. Általában Vízkeresztkor, de Karácsonykor, Újév és Vízkereszt között is járták a házakat.
Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. A vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol.
