Példás örökösök
A múzeum emeletén lévő kiállítás elsősorban helytörténeti vonatkozású, ám több ennél. Tükör a múlt felé, üzenete a mának és a jövőnek szól. Érzékelteti azt az időszakot, amikor a Báthoryak és Bátor település 334 éven át tartó története elkezdődött, fejlődése a családdal elválaszthatatlanul összekapcsolódott. A mezőváros az ecsedi Báthoryak birtokközpontjaként a család politikai-gazdasági felemelkedésével a XV-XVI. században a térségben jelentős szerephez jutott. Ennek hatása mindmáig a helyi identitás meghatározó eleme. A hét egykori szerzetesi cellában tematikus egységbe szervezett, a település történetét bemutató kiállítás kronológiai rendben követi azt a folyamatot, hogy hogyan élte meg, hogyan gazdálkodott Bátor az ecsedi Báthory-család kihalása után a kapott anyagi és szellemi örökséggel. A cellák egységeiben mindez végig követhető. A „Négy földesúri világ” az ecsedi Báthoryak, a Bethlenek, a Rákócziak majd a Károlyiak, a megerősödés, a csökkenő biztonság, a hanyatló mezőváros korszakait, a tündöklés és a szétforgácsolódás folyamatát érzékelteti. A „Mezőváros és az ember” egység a település történetébe beágyazva a XIV-XX. századból fennmaradt tárgyak és dokumentumok segítségével mutatja be a paraszti gazdálkodás, a kézműipar sajátosságait, a mezővárosi élet kereteit, az épített környezetet és lakáskultúrát, a hagyományos öltözködést a mindennap használt tárgyak segítségével. A „Nyírbátor a hazáért” kiállítótér az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején és az I. világháborúban részt vevő nyírbátoriaknak állít emléket, akik megmutatták, hogy hogyan lehet nagy veszély idején fegyverrel szolgálni a hazát. A „Bóni” egység a XIX. század közepén alapított a Mandel család nevéhez fűződő, Bátor első ipari üzemének története. Ez egy életképes, expanzív, modern kapitalista vállalkozás volt, mely ezer szállal kötődött a településhez. A kiállított tárgyak az üzemből származó relikviái. A „Példás örökösök” térben Nyírbátor XX-XXI. századi története folytatódik. A visszakapott városi rang, a térség és az ország gazdaságában betöltött szerep, a kulturális folyamatok azt mutatják, hogy a ma élő bátoriak méltó örökösei és folytatói az ecsedi Báthoryak idején elért szerepnek.
Napfényműterem – fényképezkedés a patikaudvarban
Ez a fotókiállítás több szempontból is egy időutazás. Egyrészt visszatekintés a XX. század magyar történetének igen nehéz évtizedeibe. Láttat sorsokat, bánatot és fájdalmat, de konok elszántságot is, a fel nem adás keménységét kifejező emberarcokat. Másrészt rekonstrukció is: visszatérés az egykori műteremként szolgáló patikaudvarba, ahol a fotók készültek. Az 1900-as évek elején két fiatal patikus érkezett Nyírbátorba, akik egyben lelkes amatőr fényképészek is voltak. A patikába betérőkről készítették a felvételeket, ezek mára fontos kordokumentumok. Az üvegnegatívokon rögzített 1221 felvétel a múzeum féltett műtárgyai közé tartoznak. Sajátosságuk, hogy ezek nem zárt műteremben, hanem, az állandó háttérként szolgáló patikaudvaron és annak tornácán készültek. A kiállításban tematikus csoportokban láthatók női és férfi portrék, párok, családok, a nagy háborúba bevonuló katonák, a férjek nélkül maradt anyák gyermekeikkel, orosz hadifoglyok, etnikumokhoz és vallási közösségekhez tartozó emberek. A beállítások és a használt kellékek alapján a fotográfiák fél amatőr munkák ám az ábrázolás hiteles képet ad a Nyírbátorban és környékén élőkről. A kiállításban a fotók együtt jelennek meg tárgyakkal, eszközökkel, ezek kapcsolódnak az adott csoportokhoz.
Báthori Gábor