• 
• 

Részletek

Kategória: Friss hírek

Közzétéve: 2013. március 01. péntek, 10:35

A Báthori István Múzeum

A történelmi kisváros Nyírbátor a magyar középkor gazdag örökségével fogadja az ide látogatókat. A település története évszázadokon keresztül egybeforrt a Báthori családdal, melynek birtoka, otthona és temetkezési helye volt, ma a Dél-Nyírség gazdasági, kulturális és hagyományőrző központja. Történelmi személyiségeket látunk a hozzájuk kapcsolódó változó korok megannyi emlékével, a megrendítő távlattal, a folytonos megmaradás mindennapi küzdelmével, Nyírbátor egykori hangjaival.

A gótikus, félezer éves templomai mellett mindezek őrizője, ápolója, változásainak időrendi vezetője, a letűnt korszakok bemutatója, a Báthori István Múzeum.

A XVIII. században épült egykori minorita kolostor gyönyörű épületében lévő múzeum 1957 óta számos érdekességet tartogat a látogatóknak. Vonzereje elsősorban az igen jelentős régészeti, történeti, néprajzi, fegyvertörténeti, képző- és iparművészeti gyűjteményeiben rejlik.

A szerzetesi cellasorból kialakított térben helyet kapó „Nyírbátor város évszázadait” sokoldalúan bemutató, valamint a régióban 70 éves határőr múltat felidéző állandó kiállítások önmagukban is élményekkel gazdagítják a történeti és szellemi örökség iránt érdeklődőket.

Mindezek mellett egyedülálló, páratlan érdekességekkel és értékekkel is dicsekedhet a múzeum. A középkori Magyarország egyik meghatározó, az ország vezetésében kiemelkedő szerepet betöltő Báthoriakhoz kapcsolódó tárgyi emlékek közül egyedül itt látható ritkaságszámba menő, évszámmal is ellátott Báthori család vörösmárvány sárkányos címerköve, valamint a XVI-XVII. század folyamán a Báthori fejedelmek által veretett arany- és ezüstpénzek. Az európai és a hazai reneszánsz reprezentáns művészeti emlékei közül itt csodálható meg az egyik legszebb alkotás, az 1511-ben Firenzében készült templomi ülőpad (stallum) kisebbik padsora, mely eredetileg a Báthoriak Szent György nevét viselő templomában állt.

A múzeum gazdag fegyvergyűjteményében a középkor fegyverei mellett igazi ritkaságok is találhatók. Az erdélyi fejedelmek közül Báthory Gábor (1608-1613) szablyája mellett Bethlen Gábornak az 1622-ben a nikolsburgi-béke megkötése alkalmából adományozott díszkard is a féltett kincseket gyarapítja.

 

 

 

 

 

„Benne voltam a muzsikában, és a muzsika bennem volt…”

 

A Nyírbátori Zenei Napok 50-edik évfordulója ünnepéhez a Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeuma az augusztusi zenei programok idején kísérő rendezvényként egy időszaki kiállítással csatlakozik.

A nagymúltú Zenei Napok egyik legemlékezetesebb előadóművészére, Simándy Józsefre emlékező kiállítás nyílik augusztus 2-án a múzeumban. Simándy József, a XX. század második felének nagy magyar tenorja, nyolc alkalommal énekelte a református templom szószékéről Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus művét, felejthetetlen élményhez juttatva közönségét.

A művész születésének 100-adik évfordulójára emlékező anyag készült az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában, s ez a vándorkiállítás érkezik Nyírbátorba.

A kiállítást a művész lánya, Simándy Katalin nyitja meg.

Az MNM Báthori István Múzeuma minden érdeklődőt szeretettel vár.

 

 

 

 

A Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeuma 2015. május 15-én ünnepség keretében emlékezett meg alapításának 60. évfordulójáról.

A múzeumot 1955. májusában egy elszánt akaratú nyírbátori személyiség, Szalontai Barnabás alapította.

Nyírbátorban ezt megelőzően a közérdeket közvetlenül szolgáló közgyűjtemény, tudományos intézmény nem volt.

Volt  azonban  szerencsére e helyen egy páratlan gazdag középkori örökség, volt a település lakóinak élete, melyek katalizátorként hatottak a múzeum létrehozásában: a látható 500 éves templomok, a lakomaház romos épülete, a minorita kolostor, az egykor hatalmas Báthori család emléke, a hozzájuk köthető legendák és mondák, a mezővárosi ranghoz kapcsolódó kiváltságok tudata, e helynek a Nyírségben betöltött szerepe, egyszóval a gazdag, ám feltáratlan múlt, a hozott kultúra kincsestára.

Kétségtelen hatása volt a múzeum ügy ébredésének a maga a kor is. A II. világháború döbbenetének és pusztításának egyfajta válaszaként is magyarázható az a gyűjtési mozgalom mely elindult, s itt e megyében is jó néhányan megérezték, hogy egy korszak, vele egy életmód és életforma lezárult.

Nélkülük sok helyi emlék tűnt volna nyomtalanul el, s lett volna szegényebb a nemzet, kerülte volna el a feldolgozás, publikálás művét, támpontot nyújtva mindahhoz, amiket a szellem értékeihez sorolunk.

E szellem-mentő emberek között találjuk Dr. Szalontai Barnabást, alapítóigazgatóját a megye második múzeumának, az önmaga állandó képzésével elismert tudós emberét e dél-nyírségi tájnak, Nyírbátornak.

 

Szalontai Barnabás klasszikus példák folytatójaként kezdte el gyűjteni egyre szélesedő koncentrikus körökben a múlt emlékeit: törékeny edényeket, bútorokat, szerszámokat, fényképeket, történeti-régészeti tárgyakat és írásokat.

A gyarapodás számai önmagukban is imponálóak! 1961 végén a múzeum összesen 14.508 tárgyat őrzött, ez a szám 1968 őszén már meghaladta a 31.000 darabot.

A tárgyak gyűjtése, vásárlása mellett párhuzamosan haladt a szellemi hagyományok gyűjtése is. Nyírbátorba tapasztalt kutatók érkeztek tanulmányok jelentek meg. Szalontai Barnabás elsőként indította el a megyei füzetsorozatot, azóta is értékes forrásként kínálva nem csak e táj kutatóinak, hanem a múzeumügy iránt érdeklődőknek is.

Nagy tekintélyű szakemberekkel kiadott közös munkái bizonyítják az elindult tudományos életet. Elkészültek többek között a gazdag kerámia műtárgyak összehasonlító elemzései, új eredmények születtek a népi építészet tárgykörében. Cikkek sorozatában dolgozta fel az alapítóigazgató az országos publicitást kapott nyírbátori céhek tárgyi és szellemi emlékeit.

Az ide látogatók, a kutatók csodálkozva szembesülnek azzal, hogy ez a múzeum olyan emlékeket őríz, mint három eredeti, erdélyi fejedelmek által kiadott oklevél, ugyancsak erdélyi fejedelmek fegyverei, tárgyai, a datált Báthori család címerköve, a Somossy család oklevél hagyatéka, nagybányai festőiskolához kötődő festőművésznő, Farkas Eszter képzőművészeti hagyatéka, a megdöbbentő szépségű, a település lakóiról az 1910-20-as években készült üvegnegatív gyűjtemény.

A fiatal intézmény egyik nagy pillanata 1968 októberében, a múzeumi hónapban következett be, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum és a Báthori István Múzeum közös megállapodásának eredményeként a hazai reneszánsz művészet felbecsülhetetlen értéke, az 1511-ben a nyírbátori Szent-György kegytemplomba került imapad, a „Csonka stallum” a múzeumba került megőrzésre kiállításra.

Ez a fejlődő vidéki múzeum magas szakmai elismerése volt!

 

          

 

           

         

 

          

         

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mentés