A múzeum a Nyírség szívében, Nyírbátorban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található. Egy olyan településen, ahol a leggazdagabb, XV-XVI. században épült középkori építészeti örökséggel, az ecsedi Báthory-család által építtetett és használt ebédlőpalotával, kegytemplommal és a minorita templommal találkozik a látogató.
Nyírbátor történelmi kisvárosként az ecsedi Báthoryak birtokközpontjaként, temetkezési helyeként, annak minden értékével kiemelkedik a régióban. A nemzeti kulturális örökség szempontjából meghatározó település.
Nyírbátor, mint a Báthory-kultusz fellegvára a hazai és a határon túli területeken is ismert település, a Nyíregyháza- Debrecen háromszögben, a román, ukrán és a szlovák határ közelében fekszik. Megközelíthető az M3-as autópályán, átszeli a Debrecent Mátészalkával összekötő 471-es út, vasúti-autóbusz csomópont Debrecen, illetve Nyíregyháza irányában. Nyírbátor része a középkori templomokat összekapcsoló kerékpárútnak.
A műemlékvédelem alatt álló múzeum és környezete építése – 1490 óta – szerves egységet képzett és képez a vele összeépített templommal, mivel az eredetileg minorita kolostor volt.
A XVIII. század elején Bátor a Károlyi-család birtokába került. Pártfogásukkal Kelemen Didák szerzetes 1717–ben minoritákat telepített a városba és elkezdte a sérült templom és az egykori kolostor romjain 1725–1745 között az új rendház építését. A barokk stílusban megépült kolostorszárnyak, az eltelt évszázadok alatt, többször átestek kisebb-nagyobb átalakításon.
A szerzetesrendek feloszlatása után a barokk stílusban épült egykori kolostor épülete 1961 óta otthona az 1955-ben létrejött múzeumnak.
Az értékmentő Szalontai Barnabás alapító igazgató, gyűjtő, szervező és tudományos kutató munkája nyomán jelentős régészeti, néprajzi, történeti, fegyver, képző-és iparművészeti, valamint fotógyűjtemény született. Az egykori szerzetesi cellasorból kialakított térben kaptak helyet az állandó és időszaki kiállítások.
A múzeum életében 2013. január 1-je új szakasz kezdetét jelentette, hiszen a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Nemzeti Múzeum vidéki tagintézményeként végzi régi-új feladatait, fogalmazza meg jövőjét.
Időközben a múzeum közvetlen szomszédságában rekonstrukciós fejlesztések történtek, a város történelmi identitását alakító műemlék templomok megújultak, és megépült az ezeket összekötő várostörténeti sétány. A bekövetkezett környezeti változások, a korábbi múzeumépület és a kiállítások felújítása és fejlesztése megoldásra várt.
A Magyar Kormány által 2022 tavaszán nyújtott 1,8 milliárd forintnyi támogatás lehetőséget adott az épület teljes körű felújítására, látogatóbarát tevékenységének fejlesztésére, tereinek újragondolására, új kiállítások építésére, a műtárgyak korszerű formában történő bemutatására.
A rekonstrukciós terveket Tóth Sándor a Presztizs Team Kft. tervezője készítette.
A kivitelezési munkákat a Bihar Generál Építő Kft. és a Pesti Építő Zrt. 2022. augusztus1-én kezdte el. Két év után, 2024 októberében, a múzeum újranyitásával új állandó és időszaki kiállításaival joggal tűzheti ki a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeumaként azt a célt, hogy a Báthory-kultuszt méltóképpen őrizze és mutassa be a nagy közönségnek.